Staffy Rescue, Sydney :D

Kibírhatatlan kutyahiányunkban úgy döntöttünk, hogy önkéntesnek jelentkezünk egy menhelyen, megyünk kutyát sétáltatni, mozgatni, stb.. Hova máshova is mentünk volna, mint a Sydney Staffy Rescue-ba, ahova a Sydney menhelyekre begyűjtött Staffyket és PitBullokat hozzák az altatás elől. Fél óra alatt lezúztuk az 50km-t északnyugatra és 11 körül már ott is álltunk a bejáratban.. Nagyon örültek nekünk, rengeteg meló van egy menhely körül.. Tudni kell, hogy a NSW-ben 2 éve tilos PitBullt tartani (senkinek sem világos, hogy miért), így csak néhány szerencsés (már gazdinál levő) kutyi, meg keverék élte túl ezt a rendeletet.. Szerencsére ezt nem mindenki hajlandó elfogadni és dacolva a nem pici büntetéssel, itt is tartanak 2 pitbullt, az egyikbe, Larába, azonnal szerelmesek lettünk. Igazi tündér, világosbarna, rózsaszín orral és sárga szemmel, nagyon gyengéd, picit félénk és gyönyörű.. Igazi puszigép, szerinem még nincs 1 éves se.. Annyira de annyira kihoznánk.. szerintem tök jól kijönnének Sookieval.. mindkettő tüneményes :) Na majd ezt még meglátjuk.. :P

Először egy Georgeot a staffyt és Jasmine-t, egy albínó argentin dog-boxer féle keveréket vittünk ki sétálni.. Jó 30 fok lehetett, kb a földhöz szegezett minket a nap.. A menhely melletti nagy mezőre lehet kivinni a kutyákat, ahol vannak tehenek, amik közé nem szabad besétálni, mert a bikák nekimennek a kutyáknak, illetve vannak nyugis de mérges kígyók is, amikkel jobb vigyázni, illetve jól elkerülni. Kimentünk, sétáltunk, vigyáztunk, aztán visszasétáltunk, mert George kifulladt (elég nehezen kapott levegőt) mi meg majdnem napszúrást kaptunk.. pihiztünk egy picit, aztán kihoztuk játszani Larát, és amíg Adri elvolt vele, én mentem segíteni Anthonynak új kennelt csinálni, mert panzióztatnak is és az ünnepekre kb 20 új kutyát várnak..
(Most van nekik 25 kb, azaz annyit kutyázunk, amennyi belénk fér és akkor se érünk körbe egy nap alatt.. :)
Ezután segítettünk megmosni 2 kutyát (tök jó kutyamosó kádjuk van) és kihoztunk játszani még egy pár staffyt.. Fura, hogy jellemzően nem amerikai staffyk vannak, hanem kb fele akkora mini staffyk.. Iszonyat erősek, energikusak és imádnivalóak, de nekem nagyon picik.. Viszont nagyon jókat lehet játszani velük :) Délután 4-re elfáradtunk, a házinéni adott nekünk jeges vizet, meg mutogatott pár kutyaképet a menhely történetéről, aztán hulla fáradtan, koszosan, ragadósan, sárosan, de boldogan elindultunk haza. Nagyon élveztük a dolgot, hétfő délután megint megyünk.. :D Fotók majd jönnek..