a folyó...

Megérkezett a napokban Sjirk fia,Erik a messzi Hollandiából.Volt előre egy meghívásunk Woranorába(nemtom,h h írják...),ahol tudunk vizisíelni,motorcsónakozni,úszkálni és mindent,ami még a vízpartokkal kapcsolatos.Reggel már rohasztó meleg volt,tehát egyébként is beacheltünk volna,de még ígéretesebb volt,h menjünk egy úszható folyóba...Tehát összegyűltünk a műhelyben és nekivágtunk az útnak(Sjirk,Jan,Jane,David,Jordan,Father,Gabica,ADRI).MAjdnem odáig mentünk,mint tegnap,de letértünk egy girbe-gurba kanyargós útra,ami bevezetett egy rengetegbe.Leprakoltuk az autókat és minden földi jóval megpakolva beszálltunk a motorcsónakba,mert azzal a legegyszerűbb közlekedni arrafelé.Amint kikötöttünk a háznál,mindenki ruhái a földön landoltak és egy csapat hülye ment a vízbe,amilyen gyorsan csak tudott. :)
A folyó átúszása nem volt túlságosan fárasztó,tehát mindenki a túlpart felé tartott,mint később rájöttem,azért,mert ott van egy szikla,amiről le lehet ugrálni,ha kellően nekifutsz,ugyanis legalább 3 métert célszerű repülni ahhoz,h ne a sziklákon köss ki vízbecsapódáskor... :D
A hollandok 3:1-re nyertek,mert Gabica nagy lamentálások árán,laza 15-20 perc után leugrott,de én így is nagyon büszek vok rá. :) <3
A nap hihetetlenül gyorsan elrepült és legalább 4 órán keresztül mindenki a vízben nyomult,mert baromi jó meleg volt és az esőzés eltörpült a sok izgalom mellett.Indi pl végre életében először mert bátor kutya lenni és a maga minikutya méretével szembeszállt a hullámokkal egy takonyzöld labdáért.ÉS újra.És újra.És újra...Estére pedig keresett egy vackot(többek közt az ölemet) és édesen aludt amíg lehetett.A harmadik erősebb esőzésre kb megérkezett Leah,Anna,Mia és Mia barátnője,szal még többen lettünk a folyóban,h ne a hideg esőben ázzunk.Miután kellően elfáradt mindenki és alaposan megéhezett,mentünk a hideg slaggal mosakodni egyet és elpusztítani minden ehetőt az asztalról.Kb 20 perc alatt csak üres tányérok maradtak és mindenki elpilledve beszélt vmiről... :D
Sjirk mentő 5lete volt a kv,de sztem jól tettem,h nem ittam,ugyanis mindenki arcát elnézve,ittak már jobbat is,de éljen a holland kv!(bár asszem Hollandiát nem a kv-jáért szeretik...:p)
Még beszélgettünk kb egy-két órát,aztán szedelőzködni kezdtünk,h megtegyük a 10 perces sétát.Árkon-bokron keresztül,házak elő és hátsó kertjében bandukoltunk egyre messzebb,mindenhol pocsolyák és sötétség kísérte lépteinket...De megérte,mert ezer éve nem tudtunk sztem ennyit úszkálni,félni,ázni,fázni,ugrálni,játszani...Szal csodás napjaink egyik díját biztos ennek a du.-nak ítélem...De még függőben marad,h meiket... :D