2008. január 3., csütörtök

tudom,h rég írtunk...

Amikor elindultunk Új-Zélandra,azt hittük,h mú de jó kalandban lesz részünk...De nem.Igazából egy hatalmas esős pacában dagonyáztunk a hidegben és vártuk,h visszatérjünk kis kuckónkba...De előbb még várt ránk egy fantasztikus éjszaka v a városban v a reptéren.Eleinte úgy határoztunk,h ha már itt vunk,akkor derítsünk fel mindent,mert olyan sok szép zöld terület volt látható a repülőről,biztos szép lesz Auckland is...Pfff...Hát hatalmas pofáraesés...A legszebb,amit láttam,az az airport bus-on a sok ismeretterjesztő filmecske volt.A prospektusok is ígéretesek voltak,de olyan fáradt voltam,h minden zökkenőnél felébredtem,majd 3 mp múlva vissza is aludtam.Mikor kikötöttünk a reptéren végre,oda akartuk adni a vezetőnek az utunk árát(mert annyira tehetségesek vagyunk,h nem igazán vittünk magunkkal ú-z-i pénzt) és a bácsi mosolyogva mondta,h az ő ajándéka...Szal tényleg vannak még csodák és ez a legszebb emlékem,ami ehhez a kis szigethez fog fűzni...
A reptéren felfedeztem az össze bezárt üzletet,aludtam egyet Bakfittyel(ő az új-zélandi bárányunk) és olyan érzésem volt,mintha visszafelé mennének a percek a táblán...A csekkolási idő is kitolódott,de mi voltunk ott életünkben kb. először és utoljára elsőnek és így hip-hop végeztünk,hiszen még csomagunk sem volt,ezért sehol nem kellett sorbaállni.Kis paradox kényelmetlenség is becsúszott,mert mikor visszaértünk Ausztráliába,kivettek minket a sorból,mert mindenkivel kitöltetnek egy kártyát,h mi van nála,ki ő,mennyi időre jön meg ienek...Mi meg beírtuk,h 3 hónap és volt nálunk keményen egy hátizsák,tele újságokkal és kb. 1 pulcsival.Szal nagy nehezen elmagyaráztuk,h mi itt lakunk,csak ki kellett menni a vízum miatt...Istenem,akkor már tényleg az összeesés határán voltam,szal végre busz,parkoló,haza és áááááááágy...:D
Tehát ez volt Új-Zéland...Talán majd legközelebb,de akkor tuti,h nem 8 órára megyünk... :p

Nincsenek megjegyzések: