pár napja nem jutottam blogközelbe, úgyhogy kezdjük a tegnapnál.. 11 körül tértünk magunkhoz, 2re bezúztunk az ingatlanügynökhöz szerződést kötni, aztán a papírokkal nekivágtunk sydneynek, parkolási engedélyt szerezni, itt a belvárosban ugyanis szinte mindenhol korlátozzák a parkolást.. (mindenhol max 1 órát szabad parkolni, helyenként pedig fizetni is kell érte – bár ez a ritkább). na.. annak ellenére, h a bürokrácia sokkal tűrhetőbb, mint otthon, és jóval lazábban állnak a dolgokhoz, itt is megfuttattak minket. előszöris a kocsit át kellett jelenteni az új helyre.. irány az rta motor registry központ.. épp sajátos módon ismerkedtünk sydneyvel (bénáztunk 1 kereszteződésben) amikor odajött egy faszi széles vigyorral az arcán, és amikor már apróért nyúltam volna a zsebembe, megkérdezte, h segíthet-e, keresünk-e vmit a környéken, hátha útba tud igazítani. (1.sokk!) ezután az rta-nál az előttünk levő 12 embert kevesebb, mint 10p alatt (2.sokk!) lezavarták. mi is kb 5 perc alatt végeztünk a papírmunkával, beleértve a kocsi regisztrációjának a módosítását, aztán a kapva a lehetőségen egy ausztrál jogsi kérvényezését, az ehhez szükséges gyors szemvizsgálatot, és fényképkészítést, ugyanis a jogsit ott helyben megcsinálták és 5-6 p újbóli várakozás után egy mosolygós ausztrál a nevemen szólítva már nyújtotta is ki az ablakon a kész kártyát! (WOW!) és mindezt olyan gyorsan, nyugodtan és mérhetetlenül kedvesen csinálták, hogy tényleg elgondolkoztam egy pillanatra, hogy ugyanabban a dimenzióban vagyok-e még mindig, mint 2 héttel (és 18.000km-el) ezelőtt.. komolyan mondom, az embernek így egészen megjön a kedve a hivatali ügyintézéshez! na ezek után vissza a kings cross-ra a councilba, ahol percek alatt megkaptuk a parkolási engedélyt, és kész is voltunk az aznapi rohangálnivalóval.. jelzem, hogy ekkor volt 5 óra, azaz a csúcsdugóban minden aznapra betervezett intéznivalót (azaz pesten egy jó egynapos programot) 3 óra alatt sikerült seggbe rúgnunk! éjszaka kártyáztunk egy jót, meg pakolásztunk, közben filmeket töltögettünk le, amit szegény paula nem értékelt annyira, ugyanis forgalomkorlátos internet van mindenhol és kb 4 nap alatt elhasználtuk a havi keretüket.. (ez viszont tiszta kőkorszak, erre nem számítottunk, bocsi ezúton is, ha nagyok leszünk majd megháláljuk..)
ma reggel vmi csoda folytán 9kor sikerült kikászálódni az ágyból, befejeztük a pakolást, kiganéztuk a szobánkat (kb 4 bevásárlószatyornyi szemetet – főleg ásványvizes palackot, meg műzliszelet-papírt – szedtünk össze), aztán lepakoltunk a kocsiba, átzizzentünk a délelőtti csúcson az ingatlanügynökségbe, átvettük leendő lakásunk kulcsait, majd diadalmenet a kings crosson át, egészen a kecónkhoz, ahol nem működött a lift, így gyalog kellett 40kg bőröndöt felhurcolni a negyedikre… ezek után értelemszerűen nem passzoltak a frissen másolt kulcsok, tehát vissza mindent a kocsiba, kulcsok kicserélése az ügynökségnél, vissza a lakáshoz, majd a bőrönd nélküli ajtónyitási kísérlet sikeres abszolválását követően megkezdhettük a kecó birtokbavételét.. beköltöztünk új rezidenciánkba, a fotók szerintem magukért beszélnek.. ezek után gyors bevásárlás, majd kicsi szerelmem átvette az irányítást a konyhában, és olyan tökéletes csirkemellet sütött, h kb fél kilót már sütés közben betoltunk belőle :) asszem egy eddig ismeretlen új tehetsége került napvilágra, tényleg, rég ettünk már ennyire eltalált csirkemellet! gratula, holnap átlépünk a spagettik titokzatos világába :P :D:D:D
ja.. holnap még vhogy netet kell intéznünk, mert anélkül nem élet az élet.. most pedig off, és jöjjenek a képek:
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése