tk

Ma is megvolt a nap csodája. Egyedül csináltam kaját…És-csak h ne érje szó a ház elejét-nem vmi instant 3 perces dolgot kotyvasztottam,hanem egy rakás sült hús. ÉN vágtam félbe a pipiciciket, ÉN fűszereztem be és perverz élvezettel dágványoltam össze. Csak mindenki megnyugtatására közlöm, h kurva finom lett és hihetetlenül büszke vagyok magamra, mert végre hajlandó voltam magamtól konyhatündérkedni. Ma beköltöztünk…Jaj,furcsa is,h nem ezzel kezdtem,de asszem az ember egója mindig előrébb való…Milyen gyarlók is vagyunk…:D

Na, de nem húzom senkinek tovább az agyát és mesélek a kecóról…A KECÓRÓL…:P

Beállítottuk 10-re óráinkat(telefonjainkat),hogy időben be tudjunk költözni és minden kört lefussunk. Én 9-kor felkeltem és vmien csoda folytán Gabicának is kinyílt a szeme ÉS nem aludt vissza.(tul.kép. ez is lehetne a nap csodája…:p)

Miután nagy nehezen magunkhoz tértünk, gyors fürdés és még a fennmaradó cuccok összepakolása. Pár körben levittük a cuccainkat az álomautónkba (annyira utálom azt a szakadék roncsot… wrrr), és kellemes, otthonos érzést nyújtott, h több szemét volt a szobában, mint bármi más(a ruháinkon kívül). Kezdem érteni, h anyukám mit értett trehányság alatt,de ő sajnos sosem fogja megérteni, h mien a lustaság… Amikor elnyúlsz az ágyon mozizás közben,tömöd magadba a fincsiket, és amikor kiürül vmi, szar dolog, de inkább ledobod magad mellé,mondván, h majd ha mész a konyha felé, kidobod…És ebből lesz a szemétdomb…:D

Na témához visszatérve- nagyon csapongó vagyok mostanában… Ma is elkezdtem beszélni vmiről és a mondatom végén egy másik témába torkollott az így teljesen értelmetlenné vált mondatom… -, elgurultunk a kulcsokért az ingatlanosokhoz,akik már egy bazi nagy borítékba bepakoltak mindent és kedves mosollyal nyugtázták,h ismét bevasalhatják a jutalékukat… Sebaj,nekünk meg felrémlett a távoli kép,ahogy ülünk majd a kis kanapén, nézzük a plazma tv-n a filmjeink/sorozataink egyikét és annyira jó lesz,mint a mesében… De az élet szemét. Mert miért is kaptunk volna olyan kulcsot,ami nyitja is a zárakat?Vagy miért hagytuk volna lent a cuccainkat a kocsiban és jöttünk volna fel,h kinyissuk előbb a lakást??Azért,mert annnnnnnyira nagyon akartuk már,h a miénk legyen ez a hely,h minden racionalitás kiveszett a kis agyunkból és mint az őrült szerelmesek, egyből akartuk és mindig és megint és rawr… ;p

Visszapakoltunk a kocsiba és gyorsan ott is voltunk az eredeti kulcsokért…Láss csodát, ezek már nyitották az ajtót és beléphettünk a kis birodalmunkba…Minden bigyót(szal a fölösleges dolgokat) bepakoltunk, utána pedig elmentünk gyorsan repjegyet venni,h elugorhassunk vacsizni egyet Új-Zélandra majd november vége felé…:p Végül csináltunk egy nagybevásárlást,ami abból állt,h mindenből vettünk jó sokat,h betárazzunk a nehezebb időkre is!!!:D

Hazaértünk nagy nehezen estére,h tényleg birtokba vegyük a kincsünket és…Rózsaszín felhők,mennyország,20 méterrel a föld felett, cupidók, köd, vattacukoros mámor…( remélem elég érzékletesen tudtam taglalni az eufórikus állapotomat…<3)

Még a ruháim kipakolása is nyújtott vmi eddig nem ismert, kedvesen csiklandós örömöt, ahogy RENDBEN betettem a 3 csoportra osztott felsőimet egy polcra(rádöbbentem,h mennyire kevés ruhát hoztam magammal…1 polc 2 szekrényhez képest…brühhhh…), a többit kategorikusan fiókokba rejtettem és az igazi művészet az most következik. A sminkek kipakolása…Annyira keményen,hihetetlenül,fantasztikusan,feledhetetlenül csodálatosan dizájnoltam, h könnybe is lábadhatott vna a szemem…De Gabica is értékelte ezt a pár perces elborulást(vagyis az eredményét) és megörökítette néhány fényképen…

Tehát belaktuk a helyet,csináltam vacsit,láttam csi-t,iszom a teámat és kócosan, álmosan, édesded mosollyal veszem tudomaásul,h ezeket a perceket senki nem veheti már el tőlem…

Puszi mindenkinek….Néha azért hiányoztok egy egész picit… <3

2007.09.27. 2:17